Schenk western világa
Amikor a Geobra úgy döntött, hogy a western témáit, széles választékban és hosszútávon is gyártani fogja, ezzel az egyik alapelvének is eleget tett, amit még Hans Beck fogalmazott meg. Az egyes téma-körök csak hosszú távúak lehetnek. Western –t a mai napig gyárt a Geobra.
A német irodalmi hagyományok, a hidegháborús szövetségi köztársaság feltétlen USA imádata, és az akkor még a mainál sokkal népszerűbb vadnyugati életérzés, a mozi filmek is ebbe az irányba vihették a választást. Nem is beszélve a Geobra saját kutatásairól, még a gyártás beindítását megelőzően.
Akár felnőtt volt, az illető akár gyerek konkrét elképzelései voltak a vad-nyugatról. Amik a tényleges történeti tényeket ismerve hamisak és teljesen túlzóak voltak. A vadnyugaton a 19. században, lényegesen kevesebb ember veszítette életét, mint amit a filmek arról sugalltak.
Így magától értetődő volt már az indulásnál, hogy a western világa a Schenk esetében is központi szerepet fog betölteni. A hetvenes évek kezdteti szerény, merev törzsű indián-cowboy variációi után, a nyolcvanas évek elejétől pillanatok alatt jelentős változások követték egymást. Mennyiségében a negyedét, harmadát is elérhette ekkora a western a termelésnek. Ez a vásárlóknak a gyűjteményeiben is meglátszik.
Helyszínek kialakítására is tettek lényeges lépéseket. Ez mindenképpen nagy szó volt, hiszen más témákban gyakran csak sorok készültek. Ebben a Big –et követték, ahol csak egyetlen típusú ház készült.
Ezekre kerültek fel a Playmobil eredetű felíratok. A feliratokból összesen 6+4 készült. Tehát ezeknek a segítségével ki lehet egy várost alakítani, de a gyakorlatban csak 3 féle tábla áll reálisan a rendelkezésre.
Az indiántábor is többféle sátorral rendelkezik, de ezek csak matricáiban és színeikben különböznek. Tehát több törzs is felállhat, ezek egymással is háborúzhatnak.
Még a látványos totemoszlop is elkészült.
-
1. rész
Szereplők, kiegészítők, helyszínek
A legendás Schenk Sheriff
Schenk-nél kezdetektől készültek a vadnyugati figurák.1980-82-re kialakultak a vadnyugati témán belüli, népszerűségi sorrendek.
Messze a legnépszerűbb figura a fekete ruhás, többnyire szőke Sheriff volt, arany csillaggal a mellén. Ami eltérően a többi Schenk figurától és kiegészítőtől fel volt rá festve az arany csillag, s nem matricázva! Már a „merev” korszakban is készültek Sheriffek.
Teljesen fekete öltözetével is kitűnt a többi, talán túl színes figura közül. Nem hagyta ki a gyártó, hogy különböző színű kendőkkel lássa el a Sheriffeket. Leginkább sárga, zöld, drapp, fehér és nagyon ritkán kék, piros, fekete kendőik voltak.
Valószínűleg a Timpo és Cherilea egyik-másik fekete ruhás cowboy figurái volt a minták a megjelenésben. És az emblematikus pisztolytáska tokja is a Timpo-tól jött kombinálva a Playmobil kardtartónak a szíjával. Így hasonlítottak a brit mintákra.
Népszerűségét segítette a western filmekben, a sheriffeknek a meghatározó, általában pozitív szerepe. Az anti hősök még akkor meglehetősen ritkán kerülhettek a magyar mozikba.
A kalap, a kisebbik fekete járt hozzájuk elég sokáig. A nyolcvanas évek közepétől a szélesek is.
Bekerült az ötös sorozatokba, is.
Mint vezető ő állt középen a sorban. Már csak ez miatt is több példány állt az átlag felhasználó rendelkezésére.
Pisztolyból, puskából a fogyasztók legnagyobb örömére, kettő-kettő járt sokáig az egyes csomagolásúakhoz. A pisztolytáskáik 1985-től nekik is csatosak lettek. Pisztolyaik színei, követték a változást. Puskáiknál 1990-től feltűntek a Schenk winchester puskái.
Néhányat fehér karokkal, fekete lábbal építettek újjá a felhasználóik, hasonlóan a Playmobil Sheriffekhez.
Jó pár évig nem változtak, az egyes témák népszerűségi sorrendjei, ami jelentősen megkönnyítette gyártó helyzetét. A western téma a második helyen állt. Azon belül pedig a legendás Sheriffek álltak az élen.
Cowboyok, banditák, mexikóiak
Mennyiségében a cowboyok voltak túlsúlyban. Őket puskával, pisztollyal egyaránt felfegyverezték. Kalapjaikban nem csak a színek változtak, a lehetőségekhez képest igyekeztek minél több típust bevezetni.
Az első idők szép keskeny kalapjai nagyobbak követték, megjelentek a mexikói sombrerók,
és a kanadai határőrök kalapjai is. Így, tehát nem csak az indiánokkal tudtak rivalizálni. Általában az 5-ös sorozatokban 2-2 cowboy egyforma volt. A fő színekben gyártották őket, valamint ezüstben is.
Kendőik színei változatosak voltak, minden fő színben és azok árnyalataiba is fellelhetőek.
Az első években hasonlított a Playmobil –hoz, nem érte körbe a nyakát, a fej levétel nélkül le lehetett venni a figurákról. Az egyes kiadások is változatlan népszerűségnek örvendtek, mivel néha nagyobb volt a választék, aki már rendelkezett több 5-ös western cowboy sorozattal ezekre tért át. Fajlagos árkülönbség vagy nagyon kicsi, vagy egyáltalán nem volt a nyolcvanas évek végéig.
A cowboyok összeállítása követte a figurákban bekövetkező változásokat. Tehát az elsők nem tudtak leülni. A kilencvenes évektől pedig nekik is ki lett cserélve a belső „csontozatuk”.
Készültek festett bajuszúak, és kis számban körszakállasak is voltak.
Kendőiknek mindig más színűnek kellett lenni a törzs színe, és a végtagokkal sem illett megegyezniük. Ez az indiánoknál, a nyakláncainál is megfigyelhető.
Ha rabolni támadt kedvük a kendőket hátrafordították nekik.
Női figurák is voltak a western világban, ezek legtöbben az indiánoknál, de voltak külön kaphatóak is.
Előfordultak a kordéhoz is. A kilencvenes évek elején leváltották az addigi figurát egy hosszú szoknyás változatra. A legtöbb esetben itt is szerepelt. A posta kocsinak az egyik utasa is ő volt.
Jellegzetes már bevezetésre került női kalapokat hordtak. Az új női frizura is náluk, rajtuk, jelent meg, de megtartották a régi cofosat is.
A homokfutó kocsi figurái az újabb típusúak lettek. A legtöbb példányuk zöld színű ruhával készült, de sárga, kék, és piros színben is. Ez utóbbit igyekeztek az azóta klaszikusá vált, és ritkának mondható homokfutókhoz adni.
A mintának vett Playmobil eredetinek természetesen összetett forgó a kézfejei voltak.
Ezzel együtt az egyik legeredetibb figura, előfutárnak tekinthető, valószínűleg már zajlottak az előkészületek a katonák „csizmás” és „cipős” megjelenése felé is. Rövid kabátjuk volt, a ruháiktól általában eltérő színben.
Női táskáikban forgópisztolyt, vagy tőrt is elrejthettek.
A kordé, és a rácsos kocsi figurái, bár ezt elvárták a vásárlók, nem mindig voltak felfegyverezve. Munka-eszközöket gereblyéket kaptak. Elég gyakran sombrerókat hordtak.
Mintha a „Hét mesterlövész” együgyű mexikói parasztjaira utalna velük a gyártó.
Készültek mexikói kormánykatonák is. Ezek akárcsak a kanadaiakat az amerikaiak ellenpárjának, szánták. De az indiánok, banditák cowboyok ellen is harcolhattak.
Ritkábban jellegzetes ponchókkal is ellátták a mexikói figurákat, aminek az elődje már a földrajzi felfedezések előtti indiánoknál léteztek. Inkább az egyes példányok kaptak ponchókból. Túlnyomó részben az átlagos kendőt kapták meg, mint az amerikai társaik.
Lovaik szintén nagy mennyiségben rendelkezésre álltak. Amire nagy szükség is volt.
A Schenk lovak nem tudták mozgatni a nyakukat, nem tudtak legelni. Általában fehér színűek voltak, de léteztek sötét-barnák és feketék is az első 5-6 évben. A fehér szín problémás volt, mert besárgult.
Később több barna, drapp, karamell árnyalatok kerültek többségbe, de a fehér is viszonylag nagy számban készültek.
A lovaknak a jobb első lábba hajlamosabb volt a törésre, nem csak a farkuk. Összességében a figuráknál mégis kevésbé voltak sérülékenyek.
Az értékesített mennyiségükhöz képest az áraik, meglepően magasak, túlárazottak, de mozognak is. Egy épp lovat nyereggel 500-550Ft-ért, is adtak el 2013-ban.
Összehasonlítva az új realisztikus Playmobil lovak 250-600Ft. Míg egy régi típusú Playmobil ló 120-250Ft. Az még furcsább, hogy a törött Schenk lovaknak is van kereskedelmi értékük.
Egy átlagos gyűjteményben 20 ló is felhalmozódhatott a 60 figurához.
Viszont ne felejtsük el, hogy a húszárok és a cowboyok nehezen voltak elképzelhetőek a lovak nélkül.
Nyergük színe gyönyörű barna volt, de létezett szép számban fehér is, általában a fekete, vagy sötét barna lovakhoz, adták. Készültek sárga színben nyergek, eredeti elképzelés szerint csak a húszár kapitányoknak „parancsnoki” nyeregnek szánták. De megkapták a western hősök is.
Nyerget „cipelő” cowboy-ok is léteztek. Az egyes csomagokhoz tettek nyergeket is.
A témán belül is a kiegészítők között a forgópisztolyok előkellő helyet foglaltak el. A 45-ös colt másolata. Népszerűségét, csak az a keserűség árnyékolta be, hogy a porszívók könnyen eltüntették őket. Az apró pisztoly részletgazdagsága lenyűgözte a kortársakat. Feketébe csak 1985-től gyártották. Ez még tovább növelte népszerűségüket és használhatóságukat.
Két évvel később már arany, és ezüstszínekben is készültek. Ezt megelőzően a világos-kékek domináltak, de voltak világos-zöldek, és olaj zöldek is. A piros és a rózsaszín is megjelent a 90-es évekre.
Mivel az első másolási próbák nem sikerültek az első pisztolytáskák Schenk fejlesztésűek lettek. Nem készített hasonlót a Geobra. A figura összeszerelésekor rakták rá a táskát. Levenni még általában sikerült.
A probléma a táska felvételénél volt. A próbálkozásokban megsérülhettek a figurák. De minden hasonló vissza emlékezéssel szemben, a táskát igenis felehetett a figurára húzni. Ez nem volt lehetetlen és nem kellet szétszedni miatta a figurát. Három lépésből állt.
Ám ilyen gondjaink máris tova szálnak akkor, ha rendelkezünk fekete színűekkel is.
A legtöbbjének az anyaga rugalmasabb, és puhább, mint a barnáké. Könnyen le és fel lehet tenni a figurákra. Ötös sorokban is árultak, viszonylag kevés készült belőlük.
Piros és fehér színben is készültek.
Mivel sok kérés és panasz érkezett ezekre 1984-től már sikerült elfogatható pisztolytáskát készíteni. Ezek a következő évtől teljesen le is váltották a régit.
Az új táskákat már le és össze lehetett csatolni a figurákról, és már három színben is készültek, barna, fehér, és sárga színekben.
A most még fellehető 20-35 éves táskáknál, már elő fordulhatnak öregedési problémák. A réginél hosszában elrepedhet a tokja, míg a csatosnál a csat törhet le, vagy a kis pánt. Olykor mind két kezükbe tettünk pisztolyt, ahogy a filmekben láttuk, de dupla tokos változat nem készült.
A pisztolytokokba, főleg a régiekben tökéletesen belefértek a vékony tőrök, a késdobáló figurák számára.
Puskáik leginkább a jól bevált Schenk karabélyok voltak. Az éppen aktuális színösszeállítást követték.
A Playmobil-nál ma már nem lehet ilyet beszerezni, mert elég hosszú ideje csak a hosszabbikat gyártják. A hetvenes évek végi westernes Playmobil készletekben ez a rövidebb csövű változat is megtalálható volt. Készültek ezüst-szürke árnyalatban is kimondottan a western sorozatokhoz, a 19. század ezüst díszítésű puskáira utalva.
Ezek mellet a kilencvenes években a winchestereket is elkezdtek hozzájuk adni.
Nekik jól is állt, és a témában bele illenek. Ám paradox módon más témákat, valósággal elárasztották ezekkel a puskákkal.
Western-ház
Lapra szerelten megjelentek a Schenk western házak is. (1985)
Nem Playmobil másolatok és nem is saját fejlesztésűek voltak. A ház eredetije a Play Big konkurens német cégnek a terméke volt még 1977-ből.(Play-Big 5632-5) Két évvel később a Geobra keresetének a német bíróság, helyt adott. Ugyan ne tiltották meg a Play Big termékek további gyártását, de az elhúzódó pereskedéssel a Geobra mégis elérte a célját, és ennek is befejeződött a gyártása.
A ház, árnyékoló tető nélkül, Magyarországon újra életre kelt.
Összeszerelésük nem okozott problémát, azt csak egyféle képen lehetett. A falak egymásra csúszathatóak voltak, derék szöget zártak be a rögzítő sineik.
Körözési hirdetmény (Wantend) az első időkben nem volt hozzájuk.
Általában három típus volt kapható. Ezek közül természetesen a sheriff iroda volt a legnépszerűbb.
„Station „ és „Drug&store”, „Bank” matricával is készültek. Ez utóbbiból nagyon kevés! Mindegyikhez egy felfegyverzett sheriff figura járt. A ház nagyon jól megtervezett arányos épület. A legtöbb hasonló Playmobil épület túl kicsi. Külső deszkaborítás látszik. Az ablakok jellegzetes tengeren túli tolóablakok.
Az ajtó hagy némi kívánni valót, de túlságosan sem üt el a ház megjelenésétől. Egy másik, de az épülettel harmonizáló színe van. Az ajtónyílást 80x42 mm-re változtatták, az eredeti 70x45 mm-ről.
Sokkal jobb a falaknak a minősége, mint az eredeti Playbig házaknak voltak. Azok fal elemei pattanhatnak. A veranda elhagyásával nem csak az anyagiakkal spóroltak, ez ugyanis a Playbig háznál is rendkívül sérülékeny rész volt. A fal elemek behajlását pedig, a tető elem dupla alkalmazása tökéletesen kompenzálja.
Óriási szín és árnyalatváltozatban készül. Ezek között találunk fényeset valamint matt árnyalatúakat is. 1989-92 között például készültek olyan sárga árnyalatok mintha a sivatag szele fújta volna, és az erős nap halványította volna a falát. Nagyon szép munkák, többségben azonban a különböző zöld árnyalatok vannak. Léteznek kékek, és pirosak is szép számmal. Teteje és az lapja is megegyezik. Színük általában fehér, de piros, tüdőszín, és zöldben is készültek.
Ha ezek közül az egyik hiányozna, még akkor is használható a ház. Tetején sínben a tábla kerül a megfelelő felirattal. A táblából egyszerű típust is gyártottak „háromszög” nélkül. Általában gyárilag matricázták őket fel. Táblája hangsúlyosabb szebb, mint a Play Big házakon lévők, ezek már Playmobil-os hatásúak.
Teteje könnyen eltávolítható, így teljes hozzáférést biztosít a szerepjátékokhoz. Bútorzat ugyan nem tartozott hozzájuk, ezt azzal hidaltuk át, hogy az asztalt és a padokat át tettük a királyos szettből.
Az épület oldal elemeiből nem lehet egy nagyobb épületet építeni, mint a vár elemekből.
Csak a hosszabbik elemekkel nyílik némi lehetőség a variálásra, Pl. így elől hátul kétajtós lesz az épület. Ez nem jelenti azt, hogy nem gondolkoztak volna nagyobb épületben a gyártók, bizonyára a western ház elemei ebben is szerephez jutottak volna.
De a lovagvár átadása után lekorlátozták a készletek terjedelmét, és árban nem lépték túl az 5-ös sorozatokat.
A Play Big ebből az épületből készített saloont is, ami elég szerencsétlen lépés volt, mert ahhoz kicsi ez a ház.
Így a nagy Schenk saloon csak terv maradt. De táblát kapott az épület, meglehetősen kis mennyiségben.
Egy alap utca-sort, utcát, azért össze lehetett állítani a meglévő épületekből is. A színek variálásával, és a táblák kellő használatával. Az eredeti vad-nyugati épületek is változatos színekbe pompáztak.
Fort Alamo
Egy csapóajtós, western-szalon, ívóval, kártya-asztallal, emelettel, kitörhető korláttal hiányzott ebből a világból. Akár csak a bank is, aranyrudakkal, kézpénzzel.
Ha Schenk nem is készített hozzá erődöt, mások megtették helyette, így 1987-ben megjelent a „Fort Alamo” rönk vár. Valójában a legendás erőd inkább kőből volt, és a megemlékezéseknek, a helyszínéül szolgáló megmaradt rom is kő.
Ám ezt a hibát nem lehet a gyártók nyakába varrni, ugyanis a nagy amerikai játékgyártók (Marx) a 60-as években az addig gyártott „köves” Alamo-k helyett rönk várakra tértek át. Négy tornyos szerkezete ezekre illetve, a „Bonanza Fort Apache” erődjére emlékeztetnek.
A belső épületre biztosan a Marx szolgálta az ihletett az eredeti gyártónak. Az arányát némileg elszabták a figurákhoz, de még éppen „elmegy” kategóriába tartozott.
A Profix kisszövetkezethez hasonlóan ennél a terméknél is számoltak azzal, hogy hiánypótló lehet az adott témakörben. Logikus elrendezése, négy tornya, és belső épülete is volt, aminek egyik oldala nyitott.
Anyaga kemény, rideg, könnyen törnek az illesztések.
Minősége kissé gyenge. Ezt érezték a felhasználók is, így elég gyorsan a homokozókba kerültek. A kilencvenes évek közepéig gyártották.
Egy-egy további western erőd is készült ezekben az években Magyarországon. Az egyik szintén műanyag még a másik fából (!) készült. Egyik sem volt Schenk termék.
Gyártóiról érthető okokból semmit sem tudunk, de ennek az eredetije még Olaszországban készült.
Sokat változó kilencvenes években már felhagytak a készletek korlátozásának gyakorlatával.
Saját várat készítettek, formája a western világba némi megkötéssel beilleszthető. Elsősorban amerikai-spanyol, amerikai-mexikói szereplőkkel.
Ha be akarjuk szerezni utólag az Alamo várat számolnunk kell azzal, hogy hibátlanokat nem fogunk találni. Ezért érdemes két olcsóbb roncsvárat megvenni.
Az esetleges szélsőséges színösszeállításon is így könnyebben tudunk javítani.
A kapu szintén problémás szokott lenni, elsősorban a hintók nem tudnak bejutni rajtuk, habár a belső udvar kimondottan nagynak mondható. Ponyvás kocsik sem biztos mennek át alatta.
A lovasoknak nem probléma. Hasonló problémával küzdhetnek meg a figurák a belső épület ajtójánál. Az ugyanis alacsony és keskeny nekik. Az arányaikban kisebb ablak és ajtónyílások raktár külsőt kölcsönöznek nekik.
Itt kell még megemlítenünk egy halvány „konkurenciát” a Parány Petit, és azoknak a western várát. Az elég infantilisre sikerült kis figurák nem veszélyeztették a Schenk figurák világát. Sokszor az egyszeri vételt követően, a folytatás már elmaradt. Több kiegészítőt azért Kassa úrék is átvettek a sajátjaikhoz.
A western témában, a várnak köszönhetően némi emlékezetes sikert, jó pár évig (1983-92) azért, fel tudtak mutatni, mielőtt teljesen eltűntek. Igaz Kassa úr visszaemlékezésében elégedett volt ezen a téren végzet munkáságára.
Néhányat gyereknek használtak fel az egyes témákhoz közülük, a westernhez is, mert a Schenk nem gyártott gyerek figurákat.
Indiánok
Sátrak
Az indiánok ennek a világnak a részét képezték. Fontos volt, hogy elkészüljenek hozzájuk az indián sátrak is. A Schenk indiánsátor tölcsér alakú, palástja egy helyen oldalt nyitott, ez a sátor bejárata. Ami lekerekített háromszög alakú.
Teteje, sajnos nem lukas, ahol a füst kitudna, menni belőle, de piros füstkivezető nyílás van rajtuk. (kevés kék, fehér, zöld és sárga is készült)
A bevonható lelkes nagypapákkal, néhányan megfúratták a sátrakat, hogy ténylegesen tűzet, tudjanak bennük rakni a füstkarikáknak az előállítása céljából is.
A piros karika külön illeszkedik a sátorra. A használt sátraknak a három-negyedénél hiányoznak a karikák. 1980-as első sátrak között volt, ami nem ezt kapta meg, hanem egy sokkal lazábban rögzülő bordó gyűrűt.
Egyszerű logikus formájából következtethetünk a születésére is. Mivel a gyártónak bonyolult megoldású volt a Playmobil sátor, ezért némi kúp számítás és rajzlap felhasználásával tervezhették az alkatrészt.
Eredete, elsőre megdöbbentő leírni és hallani de elsősorban szovjet. A moszkvai műanyagipari játékgyár építő játékainak az elemei. Mivel a licensz mást jelentet a KGST-ében a formák más szovjet gyártónál is feltűnnek, így csak valószínű hogy a „kozmikus építőből” származnak a források. Ezek az űrhajó hajtóművéhez is forrásként szolgáltak.
Az sátornak az ajtaja, és matricák a Playmobil –tól vannak.
A leegyszerűsített másolás kialakítás, az eredeti Playmobil indiánsátornak az összetettsége, drágább kialakítása indokolta. Nagyítani még így is kellett a sátornál.
Minden esetre, tartós egyszerű formájú. Adja magát egy legalább két-három sátorból álló mini indiántáborhoz. A sátorhoz matrica is járt. Ebből készült a minta mellett átlátszó fóliával (ez volt a szebb) illetve fehér színben.
A sátor színe kezdetben követte a Playmobil drapp színeit. De rengeteg készült sötét-zöldben, ami nem volt szerencsés választás, mert a 80-100 évvel későbbi katonai sátrakra emlékeztetek ezzel a színnel. Mustársárgák is készültek majd visszatértek a csont-színű, drapp árnyalatokhoz.
Matricájuk több féle volt. Elégé összetett és részlet gazdagok. Mint a totemoszlopnál, ötös tagolás figyelhető meg, a rajtuk található ábra soron. Vadász jelenetek, a túlvilág szellemeinek, isteneinek tisztelete, valamint a törzs „alapszínei” is megfigyelhetőek ezeken a matricákon.
A sátrak ez irányú változatosságát növeli, hogy olykor a pajzsok matricái is felkerültek rájuk.
Mai állapotukban a matricák a legtöbb sátoron sérültek vagy hiányosak, esetleg teljesen is.
Az a tény, hogy elég gyakran kétféle matricás változat is volt belőlük adott időszakban, arra utalnak, hogy több törzset is feltételezhetünk, amivel a gyártók számoltak. Akik egymás ellen is harcolhattak.
Sok sátor, utóbb az alakja folytán „hangtölcsérként” is végezhette. A nyolcvanas évek végétől készültek a nagy sátrakból is indiános változatok. Viszonylag kevés, de annál több színváltozatban.
Ezekre kerültek fel a jellegzetes indiános matricák. Kitudja miért valószínűleg kapacitási problémák miatt, tűzrakó hely nem készült. Ezt persze a többi témához is fel lehetett volna használni, de nem volt.
Totemoszlop
Volt viszont totem oszlop! Ami nagyon markáns megjelenésű, és némileg pótolta a tűzrakó helyeknek a hiányát, már ami annak a térszervező szerepét illette. Legalább egy tucat árnyalatban gyártották. Nem voltak kifestve, a dekorálás már a felhasználóknak a feladatta volt.
Amit filctollal, a korabeli vízfestékekkel, és temperával meg is próbálták sokan, ez a spontán igyekezett látszik most is jó néhány oszlopon. A Schenk totemoszlopoknak a teteje, magának a sasnak a feje lukas. A gyártás sajátossága miatt alakult így.
Meglepődhetnek sokan azon, akik akkor még nem éltek, hogy még a keresztet a tábori ágyukra féltek feltenni, egy ilyen markáns viszonylag nagyméretű vallási alkotásnak az (igaz nem keresztény!) elkészítése, és nagy mennyiségbe történő forgalmazása, nem okozott problémát a gyártásnak a pártállami időszakában.
Az indián sámán maszkos, elsőre szélsőségesnek tűnő szerepét érdemes tisztázni a gyerekekkel, mielőtt neki vetik magukat, vagy éppen félnek tőlük. A sámánnak azt a szakrális szerepet is be kell töltenie egy személyben, amit az egy istenben hívőknél a templomok, mecsetek vagy egyéb imaépületek jelentenek.
Amit ezek a többnyire elég impozáns épületek megmutatnak, elrejtenek, tanítanak, tiltanak, becsatornáznak, vagy szítanak, pusztán a statikus megjelenésükkel, azt mind a sámánnak önmaga kell képviselnie a törzs előtt.
A kirívó megjelenése több mint indokolt.
Többféle összeállításban kiadták, volt egybe csomagolva sátor+totemoszlop+indiánok. Voltak sátrak totemoszlopok nélkül. És a kilencvenes években külön totemoszlopok párosával. Egy tipikus összeállítás volt az indián+feleség+sátor+totemoszlop. Az oszlop közelében tevékenykedő indián sámánnak kétféle típusú álarca is volt.
Az egyik egy piros, színes rém matricával. A másik gyönyörű bölény fejes maszkkal, a sikeres vadászatok érdekében használta. Bordó, zöld, és barna színekben. A maszkok közös jellemzője, hogy a pántjuk könnyen eltörhet, nem feltétlenül az első évben. Értékesnek mondható és ritkábbak az épp pántosak. A varázsló buzogánnyal is rendelkezett, ami az elején világos barna volt, de később szinte csak kék színben és árnyalatokban készültek.
Kiegészítők és támadó-fegyverek
Népszerűek voltak az 5-ös indián sorozatok is. A törzsfőnök impozáns tollkoronával volt ellátva. A tollaiknak a színe leginkább, fehér, fekete, és pirosak voltak. A pántjaik színe követte a koronák színét, vagy pirosak voltak. A tollkorona pántjai eltörhetnek, de szerencsére több van belőlük, így jó tartású marathat egy törés után is.
A csont vagy kagyló nyaklánc, ami általában az indián asszonyokhoz járt ma már igen ritka. Ennek a hátsó része nyitott volt, de jól szorult a nyakon.
Akár csak a csukló és boka pántok is nyitottak voltak. Ezek előbb elvesztek, mint pl. az egyes toll.
A béke-pipák szinte mindig kékek voltak, főleg világos-kékek. Más színek olajzöld, barna, piros időnként főleg a nyolcvanas évek közepétől meg-meg, jelentek, és követték a bunkókat. Jellegzetes fegyverük volt a tomahawk. Színei, az épen aktuális pisztoly színeket követték.
Kékek, zöld, néha barnák, feketék, piros. Sokan más témák hoz is használták, ott fejszék és fokosok voltak. Rendkívül jól kiegyensúlyozott fegyverek voltak. Nagy számban kerülnek elő napjainkban is.
Bár létezett Schenk balta, de vagy nem találkoztak sokan velük vagy csak historikus sorozatokat vettek, azokban pedig nem voltak. Hajító fegyverek is léteztek hozzájuk, némelyek fel is volta tollal díszítve. Dárdákból három így félét gyártottak. A másik két indián dárda, általában barna színben készültek. Kellően részlet gazdag fegyverek, a Reamsa cégtől lettek átmásolva.
A nyíl története már régen sokakat foglalkoztat, sem a Playmobilban, sem a Playbig-ben nincs még csak hasonló sem. Az indiánok is általában puskákat kaptak, de léteztek ezzel a nyilakkal felszereltek is, igaz kis számban. A Schenk nyíllakat a Tell Vilmosoknak tartogatták.
Klasszikus és népszerű fegyverük a széles pengéjű robusztus tőr, ami a mai napig megtalálható a Playmobilban. Formája, mérete, sokrétű használhatóságának köszönhetően a többi témában is felbecsülhetetlen szerepet játszanak.
Szinte csak az indiánokhoz adták. Nem csak rosszra, jóra is lehetett használni, mert enni és dolgozni is lehetett velük.
Az indián figurák színeinek összeállításában voltak 1-2 évig állandónak mondaható variációk.
Ilyen volt Pl. sáfrány-színű törzzsel, sárga végtagokkal, zöld nyaklánccal, barna hajjal szerelt figurák.(1982-83)
Pajzsok
Indiánoknak látványos kiegészítői voltak a pajzsok. Legnépszerűbb a törzsfőnökös volt. Csak ezért vetettem az egyik sorozatott meg még 1982-ben. De pajzsok sokkal régebben is készültek már, és így jó pár évvel megelőzte a Playmobil indiánpajzsokat.
Ehhez a pajzshoz az ihletett a „Nagy indián könyv” hetvenes években megjelent sokadik kiadásának akkori borítója szolgált. Jelentős változtatásokkal.
Voltak, amiket a Playmobilokon lévő ábrázolásokkal láttak el. Ezek visszaköszönhettek a sátrakon is.
Egyesek szerencsétlen módon háromszögletűek voltak, és rajzaikkal utaltak több-kevesebb sikerrel a gazdáikra.
Bölényes pajzsok készültek háromszögletűek is, nagyon jó minőségben. Maga a bölény motívum Playmobil eredetű.
Régi elsőgenerációs pajzsok is megtalálhatóak a használtak között. Ezeknek feltűnően jó a minőségük, nem elnagyoltak, vagy harsányak. Remekül kiegészítik a törzs többi tagjának a pajzsait. Minőségük jobb a korszak Playmobil vagy Playbig pajzsainál.
A medvetalpas, és a bivalyfejes pajzsok, szolgálhatnak az egyes törzsek megjelölésre. Ugyanakkor lehetnek, az egyes állatoknak, (egyébként zsákmányállatok is) istenként való tiszteletének, az kifejezései is. Ezek a típusok a Hausser-Elastolin pajzsoktól származnak.
A nyolcvanas évek közepétől a törzsükön megjelentek a közép és dél-amerikai indiánok motívumaira emlékeztető vértezetek. Az évtized végén már arany és ezüst-színekben is.
Történetükhöz és népszerűségükhöz némileg hozzátartozik a „bakonyi-indiánok” Magyarországi megjelenése. Ebben még a 60-as évek elején kialakult nem hivatalos megtűrt mozgalomba tevékenykedők a 70-es 80-as években már a gyermekeiknek vehették a Schenk indiánokat.
Akár csak cowboy társaik az átlagosnál nagyobb igénybevételnek voltak kitéve. Ez nem csak a kéz és a lábfejek letörésében nyilvánult meg. Akik betöltötték a 9-10.életévüket, már megtanultak úgy báni az új figurákkal, hogy azoknál már sokkal kevesebb törés következett be.
Viszont a belső kívülről nem látszó csontozat a forgóknál kikoptak, illetve eltörtek, ezért olyan tipikus problémák a nyolcvanas évek közepei Schenk western témájú figuráknál jelentkezhetnek, mint karkiesések, összecsuklások, kartartási problémák, pedig kívülről hibátlanoknak tűnnek a figurák. Ezek problémák az átlagosnál intenzívebb használatnak tudhatók be.
Tollak és egyéb indián figura specifikus kiegészítők
A figurák, a soktollú fejdíszről voltak leginkább ismertek. Voltak egyes tollak is ezek ma már jóval keresettebbek. Hiszen ezek a maguk idején nem voltak olyan népszerűek. A tollak nagy színválasztékban készültek. Erősen megkülönböztette őket más figuráktól.
A déliek (?) és a polgárháború
Még a Geobra 1995-től a mai napig gyárt déli katonákat Schenk bácsiék ezt már nem tudták megtenni. És sajnos szürke figurákból sincsenek, kellő számban, hogy kilehessen alakítani belőlük a déli sereget.
Viszont szép drapp homok színűek vannak, ilyen egyenruhában, viszont csak kisebb egységeket lehet szerepeltetni. Elképzelhető hogy hivatalos gyártási időszaknak a vége felé, (1993-94 ?) voltak ilyen csírában elhalt kezdeményezések.
Ezzel szemben kék északi, yenki katonákból viszonylag sok készült. Tekintettel a déli csapatok súlyos ellátási problémáira, valamint az akkor is már létező milícia hagyományokra „civilekből” is szervezhetünk kiegészítő fegyveres csapatokat.
Ha a sereget nem is, vagy csak igen csonkán, kompromisszumokkal, lehetne kialakítani, ám viszont a legendás amerikai délt, a maga ellentmondásaival meg tudjuk jeleníteni.
Háromféle szürke egyenruhás is lehet. Hagyományos ezüst páncél összeállítás, matt szürke kabát-végtag, és a legjobb a fényes világosszürke, melynek árnyalat megegyezik az Igracek figurákéival.
Az uraságok
Többféle gazdag rabszolgatartó figurát ki tudunk alakítani. Az egyikhez például a kocsis kalapját is használhatjuk fejfedőnek, és Playmobil eredetű mellényt ezüstszínben, vagy átfestve tesszük. fel rá, ha nem rendelkezünk a kései ritkább színes változatokkal.
Vagy a különböző cowboy kalapot választunk hozzá, a több más viszont rendkívül ritkák mellett. Az uraságok lovon is közlekedhetnek kint, és mivel otthon vannak nem muszáj őket felfegyverezni. Vagy a homokfutóval kocsikázhat, a feleségével együtt. Az uraságok feleségei, a témában tipikusnak mondható női kalapokban lehetnek.
Rabszolgák
Mivel a cég több féle árnyalatú fekete figurákat készített, így bőven van lehetőségünk válogatni közöttük. Igaz gyárilag nem készültek.
A szerszámok közül a kapákat, és a vödröket kell előnybe részesíteni náluk. Elsősorban nehéz mezőgazdasági munkát kell „végezniük”.
A témának előnyös, ha megoldható, hogy kinti környezetbe helyezzük. Az ültetvényeken dolgozó rabszolgák mellé lovon, puskával munka-felügyelőket is kell állítani.
A rabszolgatartók háza
Az épületnek legalább egyemeletesnek kell lennie. 4x8 vagy 4x10-es alappal. A legtöbb elem ablakos falelemnek kell lennie. Az egyik oldala az épületnek teljesen nyitottnak kell lennie, a klasszikus „babaház hatás miatt. A felsőemelet egy-egy elemrésszel a hosszabbik oldalon keskenyebb. Így a felső emeletről elegáns nagyméretű teraszok nyílnak.
Összességében nagyvonalúságban és méretben azért kell nagyobbnak lenniük a váraknál már meg szokott házacskákhoz képest. Mert így kellően nagy lesz a kontraszt a rabszolgák és az uraik között. Ha elégedetlenek vagyunk a szürke fal színekkel, fehérre, vagy kombinálva, sárga-fehér árnyalatokba is kifesthetjük a falakat.
Rabszolgák utcája
Speciális kialakítási forma volt, de leginkább a korabeli rabszolgatartók belső világát tükrözi vissza. A rabszolgák kicsiny lakó épületei nem messze a nagy lakó épülettől közvetlenül előtte voltak találhatóak, legalább két sorban. Ezeknek ilyetén történt kialakítására azért került sor mert a rabszolgatartók így mutatták meg a szomszédoknak, hogy mennyire tehetősek hány tucat, vagy hány száz rabszolgával rendelkeztek.
Manapság már néhány kivételtől valamennyit lebontották. Kialakításánál elsősorban a Dr Fekete könyvében már szereplő egyszerű szögletes melléképületeket tudjuk (tudtuk) alapul venni.
Ezeket, ha legalább hat darab rendelkezésünkre áll két sorban 2x3 kialakítással egy kis utcába rendezhetjük.
Ha vár elemekből akarjuk felépíteni azokat, akkor ügyeljünk rá, hogy a rabszolgatartó háza jóval nagyobb legyen a fent leírtaknál.
A fordulat, és a változások
A fordulatot 1987-88-ban a nehéz páncélosok megjelenése, témáiknak a jelentős átdolgozása valamint a western téma visszaszorulása egyéb helyekről, már érezhető volt náluk is. Addig közvetlenül a huszárok után a második legnépszerűbb téma a western volt. Helyükre a különböző nehéz páncélosok léptek.
A készletek gyártása ezek után sem szűnt meg, csak lecsökkent. Az utolsó kisebb fejlesztések 1992-93-ban történtek a kiegészítőkkel.
Megpróbálták a reguláris katonaság elsősorban az északi katonák bevonásával színesíteni a választékot.
Ágyúkat kezdtek kapni, amik ágyazata oldalt fel volt matricázva az amerikai zászlóval. A nyolcvanas évek közepén nagy divat volt még a késő-kádári Magyarországon is az angolszász zászlós, pólók, de még a fürdőruhák és reklám táskák is, ezekben pompáztak.
A matricát rendkívül nehéz volt eltávolítani róluk, ha valakinek nem tetszettek.
Matricás ágyúkat más tematikájú Schenk készletekhez is adtak, volt pl. magyar, német, török, osztrák is belőlük.
A Schenk western világban ez a zászló divat például a gyönyörű 16-os nagy ágyú, fel matricázásában öltött testet.
A 15-ösből is készült matricázott amerikai.
A jenki katonáknak rúddal ellátott zászlóik is lettek. Amikkel némi forgalmat is tudtak indukálni a termékek iránt, az USA-t majmolók között. Gyűjtők között a zászlók rúddal nagy becsben állnak napjainkban.
A tüzérségnél érdemes még visszakanyarodni, hiszen a gyártók a Playmobil western fogatott ágyúval is átültették, de a húszárokhoz. A „huszár ágyú” szerepeltetése a western témákban elfogatható volt.
Az amerikai polgár-háborús tábori ágyúkra emlékeztet a löveg, amely nagy mennyiségben ma is megtalálható, fellelhető az aukciós oldalakon.
Két figurát kaptak. A kilencvenes évektől díszes váll lapokkal. Kardtartókat is elkezdtek hordani, ezek színe megegyezett az övével. Érdekes módón ezzel párhuzamosan a huszárok, pisztolytáskákat kaptak forgópisztollyal.
A jellegzetes polgárháborús keppi sapkák is készültek sajnos főleg piros színekben, ami a tüzéreknek jó lehet. A kékre nagy igény van.
Ezek semmi képen nem voltak anakronisztikus lépések, a magyar huszár tisztek a kiegyezés után használtak forgópisztolyokat, a jenki tiszteknek pedig voltak kardjaik. Ami azt illeti sárga mandzsettáik is, de azokat nem kaptak a Schenk -nél. A huszárokról a mai napig átteszik rájuk a sárgákat, illetve a Playmobilokra ha azoknak is hiányzik.
Több kiegészítő, készlet és figura is bekerülhet az újonnan vagy használtan szerzett westernes Playmobilokhoz. Akik így gyűjtik, ha nem is mind, de ragaszkodnak hozzájuk.
Habár Zorro-t a cég nem gyártott ugyan, az elkészíthető utólag. De róla szóló kifestőt készítetett a cég.
Járművek a western témában
A járművek típusát és mennyiségét is figyelve a legtöbb a western témában landoltak. Másik témákban innen kerültek át, legtöbbször megfelelően módosítva, a témára utaló részek eltávolítása után. Ez akkoriban a Playmobilnál sem volt másképpen, a szekereket itt már ponyva nélkül ajánlották a középkori témákhoz.
Ellenkező hatás is megfigyelhető volt, hiszen az ágyú vontató kocsik is bekerülhettek a western témába. Itt, is mint vontatók a seregben az ágyúkhoz.
De a járművek az egész USA területén, annak szinte minden égövében található helyszínein megállták a helyüket. Így a szán fent északon a kanadai határnál, a kordé az echós kocsik több helyszínen is, míg a többi tipikusan vadnyugati járművek voltak.
A járműveknek a szerepe a téma gyors dinamikájában jelentősen felértékelődött. A cég igyekezett minél jobban kiszolgálni az ilyen igényeket is.
Schenk postakocsi
Az egyik legnépszerűbb, és legkeresettebb lovas járműve volt a cégnek, a nyolcvanas években. Gyártásánál előre felkészültek a várható nagy keresletre, hatalmas mennyiségben legyártották a drapp kocsi-testeket és piros tetőket. 1982-es megjelenése után még egy évig csak egy fajta színösszeállításban lehetett kapni. Drapp kocsi-test, piros tető, piros hátsó ajtó, az oldalajtók és a felhajtható bak drapp színbe készültek.
A kocsi rúd és a lószerszámok a zöld, fekete, piros kombinációk voltak. A kerekek néhány fekete kivételével pirosak voltak. Az itató vödrök fehérek, piros füllel. (Akadtak köztük az első évben figura nélküli változatok is, némileg olcsóbb 90Ft-os áron.) 1983-tól elkezdtek színesedni a kocsik, de a drapp készletek ezek mellet is 1985-86-ig, kitartottak.
A kocsik rendkívüli nagy igénybevételnek voltak kitéve mivel központi szereplőivé váltak a western-es Schenk világnak. Ezt támadták meg az indiánok, meg a banditák, ezzel kellett menekülni, megvédeni, a szekerek is vele ütköztek leggyakrabban a támadásokban.
A tető könnyen eltávolítható, így felül az utastér teljesen nyitott lesz. Ez a Playmobil filozófiája volt a szerepjátékok erősítését célozta. A legkönnyebben így lehetett négy utast beültetni. Használt példányoknál elő fordul a tető teljes hiánya. Hiányozhatnak a rajta lévő lámpák is. És talán meglepő, de törés legtöbbször itt van a kocsin,(kép) a lámpatartók tőből letörhetnek a tetőről, az oldalütközéseknél.
Az oldalsó ajtókat ki is lehet venni. Hiányozhat, elveszthet, mint törhet, a zsanérja. Az oldalsó ajtók különbözőek. De így mind kettő előre nyílik. A Playmobil hintóknál ez fordítva is történhet. A két ajtó méretében is különbözik.
A hátsó csomagtér ajtaja viszont könnyen törik. Fegyvereket is lehet benne csempészni, a karabélyokat szépen sorban egymás mellé lehet állítani hátul.
Hasonlóan a bak alatti rész is betölthet tároló szerepet.
Rúdja eltöréséhez komoly behatás kellet, de ez nem ment ritkaság számba.
Viszont igény volt még két ló befogására az elsők elé, gyorskocsinak. Ez sokáig házilagos megoldásokban öltött testet, egészen a nyolcvanas évek derekéig, amikor is elkészítették a szükséges kiegészítőt. A hátsó tengely polisztirol tartója letörhetett. Általában egyszerre csak egy fül. Ennek a házilagos javítása nagy kihívásokat jelentett.
Matricái, mint minden más Schenk matrica nehezen eltávolítható volt. Ráadásul a 80-as években nem voltak felmatricázva, külön voltak a matricák. Nagyon óvatosan kellet eljárni, jobb volt inkább a szülőkre bízni a fel matricázást. (kép)
Persze mivel már 3.-os olvasmányokból tudtuk jól, hogy a hintó magyar találmány igény volt más témákban való szerepeltetéséhez is. Így királyi hintóként is szolgáltak.
Erre is jók voltak azok a kiegészítő lószerszámok, amivel még egy pár lovat a kocsik elé lehetett fogatni. Különösen a posta kocsik profitáltak belőle.
Echós kocsik (Western kocsi)
Egyszerre az ágyús kocsival 1979-ben jelentek meg, kialakításában, későbbi színváltozásokban is követik egymást.
Nagyon népszerű nagyon gyakori kocsi. Gyakorlatilag minden felhasználónak volt belőle.
Nem ritkán 2-3 példány is. Legtöbben úgy emlékezhetünk vissza rá: zöld kocsi test, sárga ponyva, zöld vagy piros kerekek. Ebben az összeállításban készült a legtöbb.
De az elsők között voltak hupi-kékek és világos barnák is. Létezik piros színben is.
1981-ben a hátsó tengelytartónál módosítás történt. Így a hátsó tengely, akár csak az első kivehetővé vált.
A rúd és az első keréktartók egy alkatrészt képeztek. Ráadásul ez el is tudott fordulni.
A gyártás során illesztették be a forgó csapot. Már a Geobránál is úgy gondolták, hogy ez egy kényes pontja lehet a szekérnek. Ezért választották ezt strapabíró megoldást. Ez sokunkon nem fogott ki, bármekkora extrém erőhatással megtudtuk, terhelni az első tengelyt.
A kocsik sokszor nyáron a szabadban a sóder és a homok kupacokban harcoltak. Másrészt sokaknak kihívást jelentett megpróbálni szétszerelni a forgó rudat. Sokszor ekkor tört el. Ez nem a gyártók hibája volt ők minden t megtettek! Előbb adták meg magukat a kerekek küllői.
A kocsi-test zöld színének kiválasztása átgondolt marketing fogása volt a cégnek.
Akkoriban (1979) még ha megcsappant számban is, de lehetett lovas kocsikat látni Budapesten és vidéken is. A korszak hajtói pedig még közöttünk voltak szép számmal. Az akkori kocsik is ilyen zöldre voltak festve.
Sokan tehát saját közel-múltjukat vagy éppen megszűnés előtt álló közlekedési formát láttak maguk előtt, amikor a kis kocsikat megvették a lovakkal, a trafikokban vagy a búcsúkon az unokáknak.
Vidéki nagypapákat különösen jól be lehetett vonni a lovas, kocsis, huszáros témákban. Örömmel és elégedetten szemlélték, ahogyan az unokák a kis kocsikkal, és lovakkal játszhattak. Még 1989-ben is lehetett ilyen típusú kocsit venni.
A kocsi másolata azért egyszerűbbre sikerült, nem látszottak rajta az eredeti szekér fás deszkás vonásai. (Az utódján már igen) Valószínűleg nem a Playmobil -ról hanem a török Pilsan cég kocsijáról készültek a sima változatok.
Ponyvája szintén jellegzetes Schenk-es kellék volt, sárga színével és felragasztott matricáival.
Eltávolítva külön sátornak is használtuk. Némi türelmet kívánt a levétele, mert egy hirtelen rántással egy-két pöcke letörhetett. Többnyire a használt kocsiknál megfigyelhető a hiányuk.
Sérülhetett a harcokban is itt.
De néhány elvesztése még nem okozott nagy problémát.
Az ülő bak eltávolítható a helyéről, gyakran hiányozni is szokott. Mivel anyaga polietilén volt és nem plexi, a hintónál jobban viselte az igénybevételt.
Olykor mozgó érődőként is szolgálhattak.
Elől két hely is maradt a lámpákra, vagy az ostoroknak. Ostorok nem készültek gyárilag.
A hintó vagy a homokfutó lámpáit viszont bele lehet tenni.
A kordé, rácsos szekér, homokfutó, meg sem közelítette népszerűségben őket, mára azok váltak ritkábbá.
Volt, hogy inkább még egy western szekeret kértünk, ha lehetett választani.
A western szekérnek utóélete is volt, mert a rudat hátra lehetett fordítani, így egy automobil, kisteherautó, vagy partraszálló-jármű alapot kapunk. Amire házilag felépítményeket eszkábáltunk. A ponyvák rögtönzött kar vagy lábszárvédőké is válhattak. Vagy más játékokhoz kerültek, mint sátrak.
Homokfutó
Mára az egyik legdrágább és legkeresettebb Schenk játék lett. A Playmobil 3481-es kocsijának Schenk megfelelője.
Több oknak is köszönheti népszerűségét. A megjelenésekor (1991) már csökkent a Schenk játékok iránti kereslet, így a hintónál és a szekereknél jóval kevesebb készült belőlük. Külső megjelenése esztétikusabb, mint a korábbi járművek voltak. Az ülése párnázott, és a ponyvát szimbolizáló alkatrésze is nagyon valósághű. Nagyméretű lámpái szintén jól mutattak.
A kocsi vázának anyaga változott már nem a megszokott plexi vagy polietilén, már túl vagyunk a kokom listás korlátozásokon, elégé Playmobilos. Ami azzal járhat, hogy több vásárló, vagy éppen eladó Playmobil-nak gondolja. Jelentős anyagi mozgásteret hagyva annak aki éppen rá vadászik. 5-8 szoros árkülönbség is adódhat a félre értésből.
A kocsinak jelentős billenő oldalmozgása van. Ez megfigyelhető a 3481-en is, de jóval kisebb mértékben. És persze létező jelenség a hasonló kis fogatoknál. Itt törés felléphet. Mivel a kerék szöges ellentétben a régebbi kocsiknál nem acél tengelyen fut, hanem rögzítő csapokon, ami esetében a kocsi testel, egybe lett préselve.
A kocsin a kényelmes ülései, bőrrel bevont hatást keltenek. Lelépők nem lettek kialakítva. A ponyva az ülés és a kerekek színei kocsinként más-más, de egymással harmonizálnak. Legalább három összeállításban biztosan léteztek.
Kocsi-teste mindig drapp színű volt. Egy szürke ló húzta, vagy inkább öszvérnek szánt szürke. Ebben az időben már nem számítottak ritkának. A hölgy ruházata általában piros volt. Két féle frizurával készültek.
Új típusú western szekér
A cím kicsit félre vezető. Annyi történt ugyanis, hogy most már sikerült az eredeti Playmobilhoz nagyon hasonló másolatot elkészíteni. Még hangsúlyosabb legyen a különbség a ponyva színe fehérre változott, de nem a legelsőkön. A jó öreg sárga ponyva még 1-2 évig kitartott.
Az hogy a kocsi fából van sokkal jobban látszott rajtuk. A kocsi-test színe szép sötétbarna. A kerekek színei változatosak voltak, de barnában is készültek. A kocsi hátulján egy nagy láda is van, a kocsival egybe öntve. Tetején fedél. Jó szolgálatot tett a telepesek vagy aranyásók szerszámainak a tárolására. Az oldalához hordót nem kapott.
A forduló rúd sajnos nem mindig követi a szekerek színeit. Így néha elég szélsőséges szín-összeállításban is láthatók. Ha változtatni akarunk ezen, mert rendelkezünk a kívánt színű alkatrésszel megtehetjük, de óvatosan vigyázva! Egyszerű csőfogóval szét lehet szedni a csapott, és cserélhetünk. Ez más kocsikra is vonatkozik. A kilencvenes években már ezt gyártották a régebbi helyet.
Mivel a western-téma, és sajnos maga a cég is, ekkor már visszaszorulóban volt, a kocsikból gyártott mennyiség a 10%-át sem éri el az első generációénak. Azoknál pedig sokkal szebbek lettek. Használtan az áruk csak 10-30%-al drágább tőlük. A valódi Playmobilokhoz is jobban integrálhatóak. A fehér ponyvákon a felíratok nem változtak.
Rácsos-kocsi
1984-ben jelentek meg. A népszerű kocsi sorozat egyik tagja. Elsősorban békés célra és a sorozat kiegészítésére, színesítésére szánták. A zöld-sárga echós szekereknek mások mellet ezek sem jelentettek konkurenciát.
Viszont a régi szekerekre jobban hasonlítottak. Egyik előnye, hogy nem csak western témában lehet használni. Széna gabona, esetleg zsákos ellátmány szállítására lassú járműként tökéletesek.
Mivel ezekről mindenki magának kellett gondoskodnia, a rácsosok a jó időben végig kint voltak. Jó pofa látványt nyújtottak púposra pakolva a kertekben. Ökrök híján csak lovak húzták a kocsikat. Sötétbarna színből amilyenek lennie kellett volna viszonylag kevés készült.
Rengeteg a sárga. De piros, zöld, kék, és fehér is van. A forduló rudak színei is tovább növelték a választékot, ezekből a zöld volt a legtöbb. Később a kilencvenes években már csak barnák készültek.
A hozzá tartozó mexikói, vagy telepes figurák időnként fel voltak fegyverezve.
Kordé
A nyolcvanas ével közepén jelentek meg. Sárga ponyvákkal. Ezért némileg megtéveszthette a hagyományos kocsihoz már szokottakat. Egy pár tömött kereke volt.
Valószínűleg a western-témában lévő túlzott erőszak tompítására lett kifejlesztve, no meg a kocsi paletta további színesítésére. Maga az ötlete viszont már nem eredeti.
Ezekkel csak a közeli földekre, vagy városba, tudtak elmenni Schenk mexikói parasztjai, és WASP -jai.
Hosszabb dinamikus csatangolásokra nem voltak alkalmasak. Viszonylag keveset adtak el belőlük újonnan. Amikor egyszer lehetett választanom, inkább még egy hagyományos kocsit kértem, mint ezt.
