2. rész
A termelésnek a folyamata :
A gyártásnak a korai előzményei
Érdekes megfigyelni, hogy ezek az évek is hatással voltak a későbbi termelésre. Nyolc évesen már 1946 végétől már nagyobb mennyiségben készített házi céllövész bajnokságokhoz agyag kiegészítőket. Főleg kisállatokat. 2 és 5 filléres alapon folytak akkoriban ezek a bajnokságok. Fontos lehetett, hogy a kemény munka, amit végzet örömet okozott neki, de ugyanakkor anyagi elismeréssel, és megbecsüléssel is járt.
Nem sokkal ezután komolynak is tekinthető építkezésbe kezdett barátaival. Egy komplett város lett kiépítve, arányosan kistéglánként, víz és elektromos rendszerrel is rendelkezett. Utakkal, hajókkal, járművekkel. Érdekességként az apró téglák egyesével voltak kiégetve.
Habár ma sem lehetne ilyet, vagy hasonlót a tömeggyártásba vinni, ha valaki gyártásra adja a fejét, érdemes itt túltolni a dolgokat, mert később előbb észreveszi a határait a valódi termelésben.
Fontosnak bizonyultak ezek az évek magának az anyag használatnak. az átgondolt kiválasztására. Ugyan is az első a piacokon eladott játék katonákat ólomból készítette Karcsi bácsi.
Az ólom nagy mennyiségben, az akkor egészségügyi okokból kivont szódás alkatrészekből tudta kinyerni. Évtizedekkel később a Schenk figurákhoz is meg kellett a szükséges már műanyagot találni. Ezeket a forrásokat biztosítani kellett.
Milyen okai voltak a Schenk figurás játékok gyártásának a beindításának?
Nem a Playmobil figuráknak az 1974 eleji megjelenése volt a kiváltó ok. 1974-ben Karcsi bácsinak visszavonták az iparengedélyét. Ezután kezdet tapogatózni a váltás irányában. A játékkészítés így került több évtized után újra előtérbe.
Az átmeneti egy év után 1975 októberében készültek el az első figurák. És ezeknek az egyre terjedő sikerét követő újabb másfél év, alapozta meg a tartós termelésüket. Az ötlet az NSZK-ban és Hollandiába tett családlátogatás segítette elő.
Itt szerezte be egyben Karcsi bácsi az első 8 Playmobil játékát a gyártáshoz, összesen 20 játékot vásárolt akkor a két országban. A kiválasztások jól sikerültek. Karcsi bácsinak voltak tapasztalatai a játékgyártásban.
Állami tervek a magyarországi Playmobil liszensz gyártásra
Ilyenek is voltak, már talán az 1977-es játékkiállítást is ez motiválta leginkább. Az első kevés sikerrel kecsegtető tárgyalások után, megszületett egy név is PLAYCOOP. Ami több mint 3 évvel később egy játékipari egyesülésként realizálódott.
Mi lehetett itt az elképzelés? Egy magyar Playmobil vagy inkább Lyra? Valószínűleg először ez utóbbi. Talán ezért is akartak külön együttműködést a Lyrával. Több magyar játék projekt integrálását is a kis figurák mellett. Hasonlóan a görög Lyrához.
De a mieink az egész KGST látták volna el Playmobil figurákkal. Ennek magvalósulása komoly csapást jelentett volna a Schenk katonákra.
Mind ez, egy esetleges konkurenciát jelenthetett a cégnek, az egyoldalú állami szigort is magával hozta volna ellenük.
Az évek múlása nem tett jót az elképzelésnek. Figyelembe véve a világ másik oldalát, az Argentin leány vállalatra nem volt ilyen kényes a Geobra, pedig ott azokban az években pörgött fel éppen a katonai diktatúra.
Addigra (1981) már eljutottak oda nálunk is az illetékesek, hogy nem lesz liszenszbe gyártott Playmobil Magyarországon. Továbbra is valami újat akarhattak abban a kategóriában is. De csak addig jutottak el, hogy az egyesülésen keresztül, 1987-88-ig támogatták a kisebb, egyéni kezdeményezéseknek a játékiparba kerülését.
Ellenőrzések és változásaik a termelésnek az időszakában
Karcsi bácsi elmondta, hogy az évek alatt nagyon kevés büntetést kellett fizetnie, betiltás komplexen, sokunknak a meglepetésére pedig nem történt az évek alatt, de a termelésnek a végén sem!
Új gyártmánynak a bevezetését mindig közölni kellett a KERMI-vel. Ez egy hivatalos eljárás volt. Nem kellett mindig egy újabb figura összeállításnál és a bevezetésekor megismételni ezt, de pl. a váraknál igen. A kiegészítőknél sem történt minden esetben meg.
Az elektromos energiát és a vízfogyasztást is ellenőrizték. Továbbá a megadott súlyhatároknak a betartását is, ami az egyes csomagolásúakra, az ötösökre, vagy a szettekre is kiterjedt.
A KIOSZ felé is voltak kötelezettségeik a korabeli kisiparosoknak. Ez vonatkozott egyrészt a felhasznált műanyagoknak a minőségére. Nem tartalmazhattak az egészségre káros összetevőket.
Az éves adót is a KIOSZ-on keresztül közölték a 70-es 80-as években, nem hivatalosan a termelőkkel
A termelésnek és gyártásnak az egyes fázisai és a gyártáshoz felhasznált szintetikus műanyagok és a polimerizációs folyamatról
Talán a legfontosabb és legjobban leegyszerűsített lépés volt magának a műanyagoknak az előállítása. Ezt ugye nem ezeknek a „műanyag-feldolgozó kisiparosoknak” kellett elvégezniük. Ennek a munkának az elvégzése, később segítségükre volt a gépeknek a majdnem automatikus működése is.
A szintetizálás, kőolaj származékoknak a felhasználásával történik meg. Tehát ez a műanyagoknak a valódi származása.
Viszont kisipari szinten nem éri meg a szintetizálásnak termelési kapacitást kialakítani, komoly országos ipari kapacitások kellenek ehhez, ami régen és ma is igénybe veszik az államoknak és cégeknek a pénzügyi képességeit.
Többféle eljárás is létezik, a mi esetünkben a polimerizációs eljárással előállított műanyagok a legfontosabbak. Mennyiségben is ez állt az első helyen.
Mindegyik Schenk játék csomagolásán rajta volt, hogy az árú polisztirolt, és polipropilént tartalmaz. De vajon melyik mi volt, és voltak-e köztük más műanyagok is? Persze mennyiségben a polisztirol volt az első. De voltak más anyagok is ezeken kívül még.
A gépeknél a polimerizációval készült műanyagok voltak preferálva amúgy is. A gépek automatikusak voltak, ami az az alapelv is nagyon segített, hogy a granulátum előállítását, tehát a teljes termelési folyamatot már mások megcsinálták a láncolatban. Ez vonatkozott az újrahasznosított anyagokra is, ott sem volt erre szükség, csak elő kellett készíteni azokat.
Fontos volt az anyagoknak az alacsony olvadási hőmérséklete. Jellemzően alacsony 105-130 C-on már olvadnak ezek az anyagok. Polimerizációs, szintetikus, hőre lágyuló műanyagokat használtak a gyártáshoz. A fröccsöntés technikája is ezeket teszi lehetővé a gyártásban. Némi segítség ábrával.
Polimerizációs reakcióban, a monomerként telítetlen kötést vagy feszült gyűrűt tartalmazó vegyületek vehetnek részt.(Wikipedi.hu)
Az egyik fő eljárása a mai, hétköznapi élet, nagy mennyiségben előforduló műanyagoknak a szintetikus előállításához.
A fröccs-öntőgépekkel alapvetően, ilyen eljárással készített, hőre lágyuló műanyagokat tudnak használni, a termelésben. Ezekre lettek optimalizálva, de még maguk a fogyasztók is a vásárlásoknál. Még ha nevüket nem mindenki ismeri ezen anyagoknak, amik így készülnek, azonnal felismeri őket, tulajdonságaikat, előnyüket, hátrányaikat.
Polisztirol (PS) (C8H8)
A korabeli gyártóknak népszerű alapanyaga volt. Schenkék igyekeztek is minél több alkatrészt, kiegészítőket ebből a műanyagból készíteni, és meglepően sok jól is sikerült ezekből.
Mások, jellemzően könnyen törhettek. Hibáit ellensúlyozandó, tömören használták. A szocializmusban beszerezhetetlen, ABS-nek a kiváltására is szolgált. Használatukat feltüntették a csomagoláson is.
Az már kevésbé ismer, hogy a hatvanas évek elején felsőbb minisztériumi szintekről is ezt az anyagot látták szívesebben a játékiparban, egyre nagyobb elterjedésben. Ez összefüggött a hazai vegyiparnak a fejlődésével, valamint a régebbi minőségi nyersanyagoknak (acél, keményfa) a visszafogásával. A bakelit toxikus tulajdonságaival.
A névre leginkább, mint átlátszó csomagoló anyagra, plexi dobozokra, vagy olcsó háztartási tárgyra emlékszünk, de a polisztirolt színezni lehet. Vagy teljesen átláthatatlanná tenni az anyagát adott színben.
Egyik kellemetlen tulajdonságáról, a törésállóságról, mi is könnyen meggyőződhetünk a figurákon. Kezek, lábfejek, de karok és lábak, forgóik is eltörhettek, a belső váz mellett. Tehát ezek ebből készülnek.
Megkülönböztetek még a törésmutatójuk szerint is annak idején a polisztirolokat. Így volt jobb törés mutatókkal rendelkező is közöttük.
Polietilén (PE) ((C2H4)x )
Használata részben a polisztirolnak a keménysége, és annak a felhasználási korlátjai indokolták. Polimerizáció segítségével állítják elő. A polietilén jóval puhább rugalmasabb és újonnan még fényesebb is. Elvileg könnyen karcosodik, de sokszor az alkatrésznek a kisebb felületi mérete ennek a csökkentésében előnyös is lehet.
A polietilént feltüntették a gyártás során a csomagolásokon. Elég sok kiegészítő alkatrész is készült belőle, de olyan is előfordult, hogy bár mindig ott állt a papíron, nem tartalmazott ilyet az adott áru. Feladatát később részben az ABS vette át.
Az egyik jelképe lett a korabeli játékoknak, ma már alig használják játékokhoz. Az ABS világszerte kiszorította. Az anyaghasználat változhatott az alkatrész, de jól körülhatárolt maradt, a polietilén esetében is. A polietilén elveszítheti az újkori fényét a használatban. Karcosodhatnak az alkatrészek.
PVC (Poli-Vinil-Klorid)
Polimerizációs eljárással állítják elő. A háztartásokban is megtalálható három-eres kábeleket is ezzel vonták be, lágy PVC-vel. Mivel a kábelgyárból kaptak egy ideig nagy mennyiségben, sok minden ebből készült az adott időszakban, figurák kabátjain is feltűnnek.
Elsősorban a korabeli kábelek a színeinek egy része dominált, tehát nem mindegyiké. Ezek a megszerzéskor még nem tartalmazták a réz belsőt. Bizonyos fokú rugalmassággal és hajlékonysággal is rendelkeztek.
Polipropilén (PP) (C3H6)x
Fő előnyük a viszonylagos rugalmasságuk volt. Melyre a figurának a keménysége mellett volt szükség. A kemény alkatrészek, a rugalmasabb részekkel a mozgás miatt jól harmonizáltak. És ezek a kabátnál találkoztak. Későbbiekben készültek keményebb anyagból is kabátok, de ezeknek a szilárdsága különbözött a végtagokéitól.
Figurákhoz a hajak, és a régebbi puha kabátoknak egy része is ebből készültek. (A Profix teherautókat is ebből az anyagból gyártották.) Nagyjából az előnyös tulajdonságai a rugalmasság terén, és az olcsóságuk is hozzájárult az alkalmazásához. 
A polisztirol és polietilén mellett a másik legfontosabb anyag volt. A gyártás első éveiben a cégnél visszafoghatták a felhasználását, hiszen a váraknak több alkatrészét később ebből az anyagból készítette Péter János. De Schenk igyekezett minél inkább polisztirolból gyártani a várat.
Poliuretán
Karcsi bácsi visszaemlékezése alapján ilyet is használtak a gyártás során. A kevésbé népszerű anyagok közé sorolható, bizonyos előnyös tulajdonságai azért voltak a szintén olcsó polisztirollal szemben. Tartósabb és kevésbé törékeny volt. Poliadiciós eljárással készültek.
Poliamidok
A ritkábbik változatú polikondenzációs eljárással készültek. A cégnél szintén használatban voltak, időszakonként, és jelentősen változott a mennyiségük a termelésben. Tulajdonképpen a polietilén egyik ritkábbik alternatívája is volt.
ABS (akrilnitril-butadién-sztirol)
Nem sokkal a termék sikere után Nyugat-Európában, a Geobra igyekezett nagyrészt erre az anyagra áttérni a termelésében. Erre Schenk –éknél először a nyolcvanas éveknek a közepén került sor, akkor még inkább kísérleti jelleggel.
Később a talicska, és a homokfutónak a teste, valamint a sorozatlövő villája is készült ilyenektől. Valószínűleg a termelői áraknak a megdrágulása miatt nem tértek át teljesen. De a MÉH-es kapcsolatok még jól működtek, és jelentős mennyiségben sikerült szerezni. Tehát matt és nem csak fényes ABS-t használtak.
A kései csillogó, és matt (mert hogy ilyen is készült ABS-ből) kemény kabátoknak, figuráknak is ez volt az anyaga. Így ezeknek egy jelentős része már újrafelhasznál ABS-ből voltak. Lehet ezért is találni közöttük anyaghibásakat, a kelleténél rosszabb minőségűeket, ugyanakkor a nem ABS anyagból készülteknél messze jobb minőségűeket is.
Érdekes hogy az alkalmazásukban a Playmobil mellett, az Igra cég figurái is szóba jöttek színmintának. A végén az Igra alapokon álló utolsó új típusú figura is javarészt már ebből az anyagból készült.
A granulátum
A gyártásnak a főszereplője lett. Természetesen nem egy külön anyagfajtáról beszélhetünk. Akik éltek már a műanyagoknak az elterjedése előtt és megérték, látták a megjelenésüket, nagyon is varázslatos anyagnak tűntek és ebben a granulátumos előkészítés nagyon fontos szerepet játszott.
Ehhez azonban egy külső, kezelhető megjelenési formát, megfelelő méretben kellett nekik biztosítani. Aminek elsősorban a gyártásban volt szerepe. Az adagolás, vagy a hőterjedési követelményeknek is meg kellett felelniük.
Ezért ehhez zsákoltatni kellett tudni az alapanyagot. Így azok apró (de azért nem túlságosan apró) szilárd szemcsékből állnak, nem lehetnek túl kicsik, sem mert az komolyabb problémákat okoz a gyártás során, még egészségügyieket is.
A granulátumoknak, szintén csak, nagy mennyiségben történő előállítása lehet gazdaságos. Kivételt ez alól csak az újrafelhasználást jelentett, ám ebből nem állt sosem elegendő mennyiség rendelkezésre. Schenkéknek a saját granulátum készítéshez is fel kellett készülni.
A granulátumoknak a színei nem mindig azonos a kívánt kész alkatrésznek a színével. Azokat színezni kell. A bedarált újrafelhasznált anyagokat természetesen színezték. Schenk –éknek a legtöbb színhez megvolt máshonnan átvett mintáik. Ezekhez érdekes módon ragaszkodtak, sokszor a színek „vallanak” az eredetről. Nagyon kevés önálló változatuk lehetett.
Karcsi bácsi 2017 áprilisában így emlékezett:
„Daráló. Igen volt ilyen gép a műhelyben, a műanyagoknak a granulátumozására szolgált. A megfelelő méretre készítette elő azokat. Mindegyik fajta műanyaghoz, amit felhasználtak elég volt egyfajta belőle.”
A zsugornak a fogalma, hatása, és használata
Közös jellemzői voltak a felhasznált, polimerizációval szintetizált műanyagoknak, hogy gyártás során, a préselést követően, a hűlés miatt a késztermékek zsugorodnak. Melynek a mértéke különböző lehet. Ezért is pontosan nyilván kell tartani az értékeket, arányokat, a játékoknak a fogása, egymással történő összeillesztése miatt is.
Az anyaghűlésének a folyamata, már a formába történő bekerüléssel megkezdődik. A gépezetnek a bizonyos fokú késleltetését a gyártás során is ezt szolgálta. Mivel a hőfok relatíve nem túl magas, ez, a szükséges hűlési folyamat azért viszonylag gyorsan végbe megy a késztermékben.
Az anyagnak a színezése
A különböző granulátumok nem kész színnel érkeztek tehát a gyárból, azt még a megfelelő színre színezni kellett. Kereskedelmi szempontjai is voltak a sok színekkel, a feladat ezért is volt fontos. Rendszert is ez vitt az eladásokba.
A munkafolyamat változása az automata fröccsöntő gépeknek a bevezetésével történt. A színt azután a granulátumnak a felolvasztása után keverték hozzá. Addig előfordultak 3 színű figurák is. Később Schenkéknél 2 és 1 színűek maradtak.
A színezéshez festékeket is, sokszor a MÉH-en keresztül szerezték be. Ezeknek a koncentrátumoknak egy része igencsak kiadósak voltak. Tehát nagyon kis mennyiség is sokáig tartott ki a termelésben. További vásárlásokról is vannak ma már ellenőrizhetetlen információk.
A gépbeállítónak a munkája, és felelőssége a termelésben
A gépbeállítónak a feladata volt a színeknek a gyártáshoz történő beállítása. Ezt sokszor a gyártói prospektusoknak, katalógusoknak, és a már meglévő eredeti mintadaraboknak a kiválasztásával történt. Így nem csak a Playmobil színek kerültek bele a palettába.
Az esetleges változásokról, elgondolásokról így azonnal kellett őt értesíteni. A keverékeknek a szükségszerű változtatása nem okozhatott komoly mennyiségű árnyalati problémát, a gyártásban.
Több gépbeállító is dolgozott a cégnél, de volt egy, aki a legtovább, és a termékek megjelenésére leginkább hatóan tette, mindennapi munkáját. Karcsi bácsi sok évvel később Schmidt Úr munkájára így emlékezett vissza 2017-ben.
-„A gépbeállító Schmidt, aki tatabányáról járt fel dolgozni pestre, egy héten egyszer pénteken autóval is feljött Zaporozseccel, és akkor vitt le összeszerelni valót, még ő is. Fordultával vissza. Szegénynek akkor volt ezzel nagy probléma, amikor nem kapta meg az ígért időpontban az új Skodáját, a Zaporozsecet meg már eladta.”
A mesterkeverék
A változatos színeket elő is kell állítani a gyártáshoz. Schenk sokszor igyekezett ebben a legtöbbet kihozni. Olykor évtizedek múltán is megpróbáltak néhány eredeti árnyalatot kialakítani, de a színeket vissza lehet vezetni egy-egy „elődhöz”.
És bár sokszor elhangzott, hogy a gyártók rákényszerültek bizonyos adott színeknek a használatához, ennek némileg ellentmond, hogy szinte mindegyiket vissza lehet vezetni egy korábbi eredeti megoldáshoz.
Karcsi bácsi elmondása alapján a MÉH kapcsolatokat itt is teljesen igénybe vették. 1987-ben jelentős mennyiségű angol mester keverékhez jutottak Pécset. Ez került a páncélokba, vagy az óriási ágyúcsövek ezért lettek akkortól leginkább aranyszínűek.
A mesterkeverékek széleskörű alkalmazása, már a teljesen automatikus fröccsöntő gépeknek a beállításával vált véglegesen lehetővé. Ekkor tűntek el például a 3 színű figurák. De a színskála is kiszélesedett ezzel. És ez a sajátos magyar piacnak köszönhetően a fogyást is felpörgette.
Alapanyagoknak a beszerzése
Ez történhetett külföldről vagy itthoni nagy termelőktől is. Az újrafelhasználásra is lehetőség volt. A szocializmusban nem volt éppen egyszerű a folyamatos alapanyag ellátás, de az új árak is drágák voltak. Elég sok volt az újra feldolgozott anyagoknak a részaránya a termelésben.
Karcsi bácsinak minden addigi ismeretét, tapasztalatát, és kapcsolatát latba kellett vetnie a folyamatos ellátás biztosítása érdekében.
A kábelgyár is egy forrás volt, a MÉH vállalatnak a közbeiktatásával. A gyártól 1 Ft –ért vették át a selejtes anyagokat. Schenk –ék a MÉH –től azután 2 Ft –ért vették meg azt. A gyárban beépített emberek gondoskodottak a további, megfelelő mennyiségű selejtnek a folyamatos keletkezéséről. Több jellegzetesen sötétzöld alkatrész innen köszönheti a színét.
Ez jól bejáratódott folyamat addig tartott, amíg az újrahasznosítás a gyáron belül is nem kezdődött meg. Nyilvánvaló a köztes MÉH kapcsolatnak a szerepe, így a közvetlen megbukást el lehetett kerülni.
A jelentős mennyiségű fehér műanyag is található, különösen a végtagoknál, és a fehér lovaknál szembetűnő. Ezek, korabeli szovjet forrásokból származnak, szabályos és engedélyezett beszerzések voltak.
A fehér anyagok további forrása a tejgyár volt. Na nem a tej, hanem a csomagoló anyag. Addigra ott is átálltak a szintetikus csomagoló anyagokra. Itt is hasonló módon megtudták oldani a selejtezéseket.
Több más visszaemlékezés és legenda is van az anyagoknak a beszerzéséről. De a MÉH-es kapcsolatok kiterjedtek a mesterkeverékekre is. A kapcsolat teljesen országos szintű volt, így amikor az előző fejezetben is lett már írva, amikor Pécsen nagy mennyiségű originált angol mesterkeveréket találtak, akkor azonnal autóba kellett ülni és menni érte.
Magyarországon a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) gyártott PP –t, és PS -t. Karcsi bácsi cáfolta az innen, vagy a többi magyarországi gyárból történő közvetlen vásárlásokat. A többi gyártó is hasonlóan „vegyes megoldásokkal” járhatott el.
A fröccsöntő gép, és a működése
Schenk bácsinak a fröccsöntő gépei kelet-német gyártmányúak voltak. Az e részben felhasznált képek csak illusztrációk, nem maradtak fent, a máshol oly értékesnek számító „műhelybelső” fotók. Kuasy márkájú gépek japán liszensz alapján készültek az NDK-ban. Jó minőségüknek köszönhetően az ezredfordulót is sok ilyen gép megélte még.
Maga a gép sok minden jóért felelős, és sokkal fontosabb is a szerepe, mint más nem műanyag termékeknek a gyártásában, az adott eszközök lehetnek. Felépítéséből, működésükből, adódik néhány sajátos külső megjelenésű részlete is.
A segítségükkel már a korban is nagy lépést lehetett tenni, a minimális emberi jelenlét felé, gépkezelés, és a gyártás területén. A cég sikereihez, ezek a lényeges változtatások, is erősen hozzáadódtak.
Az ilyen gépeknek számtalan járulékos költsége is volt. Ezeknek az árai, jellemzően a rendszerváltás után, lehetetlen mértékben növekedett, és a műanyag-feldolgozásból élőket rendkívül érzékenyen érintették.
Ezek: a pótalkatrészek, speciális gépolajok, elektromos energia költség, víz. Érdekes módon a rendszerváltás előtt ezekkel a fogyasztási adatokkal a termelést próbálták meg adóztatni, ugyanakkor a fogyasztásukat is nézték, sőt megkövetelték.
Egy ilyen gép rendkívül nehéz, masszív, és elég terjedelmes méretűek is voltak. A bennük található gyártási formák sem könnyűek. Ezeknek a cseréje zökkenőmentesen és viszonylag könnyen kellett megtörténnie.
A gép fontos része az exruder. Csavart csiga alakja lehetőséget biztosít a fokozatosságra, a még szilárd, de apró szemű műanyag, fokozatosan lefelé haladva válik rajta a hő a hatására képlékenyé. A megfelelő hőfok elérésében a csigának főszerepe volt. A formát így már betudja az anyag tölteni.
Feltűnő lehet a képeken a gépek tetején látható nagy tölcsér. Mely lefelé szűkül. Ebben található meg a granulátum, amelyet Schenk –ék is még előmelegítettek. Felül történt az anyagnak az utánpótlása, a szűkítő jól segítette az adagolást. A gépeknek a működtetéséhez felfűtéséhez sok idő kellett, így a műszakok korán kezdődtek.
A gépeknek az oldalán a biztonsági ablakok is feltűnőek. Ezeknek a forró, vagy kivetülő alkatrészeknek a felfogása, valamint a gyártási folyamatban, a biztonságos külső követés is a feladatuk.
A gépeknek a beszerzései Magyarországon történtek Budapesten és Tatabányán. Többnyire kettesével kerültek megvételre, használtan. Több géppel az esetleges műszaki meghibásodásokat is könnyebben lehetett kezelni.
A még újabb gépek komoly előnyt jelenthetnek különösen, ha azokból sok áll rendelkezésre a sok-sok kiegészítőnek az egyszerre történő elkészítése miatt. Ami itthon nagy előny volt a gyártásban, a 80-as években, az az NSZK-ban akkora már elavult típus volt.
Bár mint műhelyként hivatkoznak rá, magyar viszonyok között inkább közepes üzemnek felelt meg. Pedig a létszám nem igazán volt meg hozzá. Kép ugyan nem áll rendelkezésre róla, de ha csak megnézzük a jelenlegi gyártóknak a kapacitásait világossá válik minden.
Az is hogy ezeknél ugyan kisebb gépek (7db), és néhány más is, 30-40m2 –es műhelyekben nem férnek el. Ennél Schenknek is mindig nagyobbak voltak az elhelyezési lehetőségei, a céget nyugodtan lehet közép üzemnek tekinteni, fénykorában mindenféleképpen.
Ez a vágyott újraindítására, vagy egy hasonló magyar gyártmánynak a bevezetésének sem jó hír. Lelkes garázs/sufni próbálkozások lehetségesek, és mindig is voltak.
Ráadásul a nagy szériák, és különösen a szinte teljesen automatikussá váló termelés módok sem kedvezhetnek ennek.
Karcsi bácsiéknál nem volt baleset a gépekkel, a még régebbi, nem teljesen automatikusakkal sem. Ez talán összefüggött azzal, hogy éjszakai munkákat sem végeztek ezekkel. Mert a nyolcvanas években a megszaporodó GMK miatt több csonkolásos baleset is történt a szakmában másoknál.
A másolni kívánt termékeknek és kiegészítőknek a kiválasztása, valamint korabeli beszerzési lehetőségeik
Mivel a szükséges kiegészítők másolatok voltak, az azokhoz a szükséges játék szetteket be is kellett szerezniük a gyártóknak.
Legtöbbször a valószínűsíthető siker döntötte ezt el. De Schenk bácsiék esetében az egyéni szimpátia is döntő lehetett, mondjuk csak a nagyszámú lóvontatású járműnek a létéből kiindulva.
Az utazási feltételek nehézkesek voltak, nagyjából 1988-ig a világútlevélnek a bevezetéséig. Ez a tény nem teljesen vetette azért vissza a fejlesztéseket, hiszen sok minden időnként itt is beszerezhető volt, de hatással azért voltak rá. Tudjuk, hogy Schenk bácsi járt Nyugat-Európában a hetvenes években is.
Schenk bácsinak határozott elképzeléseinek volt köszönhető a nagyszámú kiegészítőnek a megjelenése a játékban. Hogy nem állt meg egy-két készletnél vagy 6-8 év gyártás után a termelésben, abban döntő szerepe volt a másolásra kiválasztott termékeknek.
A vásárlások történhettek egy közepes játékboltban. Ám a hetvenes években a nagyobb, évente megrendezett játékvásárok lehettek leginkább. Schenk bácsi első beszerzése 8 egység Playmobil volt 1975-ben. Emlékei szerint akkor és ott ennyit lehetett kapni.
De még szűkebben véve egy helyen, leginkább a Nürnbergben megrendezésre kerülők voltak, minden év februárjában jó beszerzési források. Maguk a Playmobilok is itt debütáltak még 1974-ben.
Ezeken a Playmobil mellett megtalálhatóak voltak a cég máshonnan másolásra került kiegészítői is. Gyűjtötték és figyelték a „Play” szót is tartalmazó elnevezéseket. Néhány év múlva már Magyarországon is megrendezésre kerültek ilyen rendezvények. A döntés a Playmobil figuráról gyorsan megszületett.
Karcsi bácsi szerint nem mentek el informálódni a magyarországi kiállításokra. Az 1979-es nürnbergi játékkiállításon viszont ott voltak, nagyobb létszámú hazai küldöttséggel, és Kajdocsyk mesterrel egyetemben. És a katalógusokat is átlagon felül tanulmányozták, ezekből is sok volt.
Az átvétel a kinti megjelentéstől számítva, az esetek kétharmadában néhány évig még eltartott. De közöttük akadnak jócskán egy éven belüli, és 20-25 évet várakozó alkatrész a másolások is. Az új terméknek kiegészítőnek a bevezetési időpontját, a sokáig kétévente történt frissítések is megszabhatták.
Bár utólag szinte lehetetlenek hangzik itthon is volt mód vásárolni Playmobil, és Play Big játékokat. Az 1977 szeptemberében megrendezett fogyasztási kiállításon (őszi BNV-n) Magyarországon is bemutatkozott mások mellett ez a két gyártó is.
A Konsumex pedig novembertől a készlet elejéig árulta is a készleteket a boltjaiban. Szakemberek is megerősítették, hogy a magyar gyerekek körében a LEGO, és Playmobil volt a legnépszerűbb a számtalan játék közül.
„Tegnap nyitástól zárásig közönségnap volt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Eddig félmillióan kerestek fel az őszi BNV-t. Délelőtt hivatalos vendégeket is fogadtak a vásáron, az MSZMP megyei bizottságainak gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárait, valamint a könnyűipari szakszervezetek és a nőmozgalom vezetőit.
A játékkiállításon a gyermekpszichológusok elmondtak, hogy a 4—14 eves gyerekek körében a nálunk mar jól ismert Lego es az európai piacon alig egy-két éve kedveltté vált Playmobil system
játékok a legnépszerűbbek, ezek a játékok ugyanis a hétköznapi életben előforduló jelenségeket
mozgatható, összerakható modellekkel teszik élethűvé.”
(1977. szeptember.23. Szolnok Megyei Népújság)
„Persze a hazai termékek lépéshátránya a tőkés országok — NSZK, olasz, osztrák, angol, mexikói — termékeihez képest jól észrevehető. Elég utalni a hamburgiak pavilonjára: a Playmobil vagy a Playbig „ ólom-katonaira” , …”
(1977. szeptember. Dunántúli Napló)
„Játékokból még soha nem volt akkora választék, mint amilyet a mostani karácsonyra ígérnek, az őszi BNV-n óriási sikere volt az Interplayexpo nemzetközi játékkiállításnak, és ott jó néhány üzletkötésre is sor került.
Ennek eredményeként a korábbinál több Lego- játékot vettünk, és újabb kisautómodellekkel bővül a Machbox- sorozat. A BNV-n 150 ezer dollár értékű szerződéseket írtak alá 11 olyan játékgyártó céggel, amelyek eddig meg nem szállították hazánkba. Így először kapható az ünnepek előtt a hazai játékboltokban a Playmobil- sorozat néhány mozgatható, összerakható figurája. Kínából is kétszerannyi játék érkezik, mint a múlt évben.”
(1977. november.29. Szolnok Megyei Néplap)
A beszámolókból kiderül, hogy még maga a pártállamnak a vezetése is érdekelt volt a kiállításnak a sikerében, és a lebonyolításában. A nagyszámú „szak”,- szatellit szervével volt ott képviselve.
Bizonyára, a később megfogalmazott pozitív és negatív vélemények, tapasztalatok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Schenk –ék tovább tudják folytatni tevékenységüket. Nagyobb fokozatra tudtak kapcsolni. Annál is inkább mivel a tervezett licenc gyártás hamar zátonyra futott, ebben fontos szerepet kapott volna a görög leány cég a Lyra is.
Az egyes döntéshozóknak, könnyen világossá váltak, a játék-csoportok közötti jelentős különbségek. Fontos szükségszerűség mutatkozott, a Playmobil vagy Play Big játékok felé, és ezt minden bizonnyal akkor ezeket a nagy kiállításokat a gyártók kihasználták. de legalább is információkat szereztek ott.
Voltak kiegészítők melyeknek az átvételére azért volt szükségük, mert az eredeti Playmobilt nem tudták átmásolni, vagy egyszerűsíteni akartak, más saját anyaghasználat kívánta meg, éppen nem állt rendelkezésre. Még viszonylag kis számban „vélemény levelek” is befolyásolták a termelést, ezekből maradt fenn a képen látható példány.
A vésnök és munkája
Schenk bácsi igyekezett jól képzett tehetséges munkaerőt találni elképzeléseihez. A vésnökök közül már az indulásnál, a szintén Csömörön élő Vésnök Úr személyében meg is találta. Vésnök Úr később az Állami Pénzverdében dolgozott ahol több más mellett, még a mai váltópénzeink többségét, a gyönyörűen kidolgozott érméket is neki köszönhetjük.
Schenk bácsi 1975 szeptemberében kereste fel a Vésnök Urat, kérésével. Ami a kisebb, de jól kidolgozott kiegészítők, és magának az azokat megfogó figurának a karjára irányultak. Ezek, még az ősszel el is készültek. Így magának az első Schenk figurának a születése is 1975 ősszén történt meg.
A fő feladata a gyártás ideje alatt megmaradt. Bár mások is dolgoztak ilyen munkakörben a cégnek, sok szempontból a fő feladat mégis rá hárult.
A termelésben változást Ő, abban látta, hogy a változtatások csökkentek, és egyre inkább a kisebb kiegészítőkre, leginkább a fejfedőkre tevődöttek át.
Elmondása alapján a feladatát a következő forrásokból merítette. Karcsi bácsitól többnyire ömlesztve kapott alkatrészeket. Könyvek. Már meglévő minták, más játékokról, illetve nem játékokról.
A marós, és munkája
A marós feladata volt a kétdimenziós sablonokról, az alkatrészeknek, a negatívjainak háromdimenziós megjelenítése, a formákon. Nemegyszer készítettek sablonok nélkül is közvetlen másolatokat. A munkája során a marósnak, a szükséges gyakorlatnak, tapasztalatnak, és esetünkben még a teherbírásnak is, magas fokon kellett állnia.
A várat Schenk bácsi közvetlen irányítása mellett Nedolai László marós mester Úr készítette el. Ő volt, aki még közvetlenül a nagyon sok Playmobil alkatrészről, szemrevételezve, marta ki a formákat. De a várnak a sok alkatrésze hozzá köthető.
Ezzel nagyon sok időt megspóroltak, és pénzt is, hiszen negatív pozitív változatokat sem kellett készíteni. A szerszámkészítésnél az eredeti mintákról is készítették a másolatot. A nagy termelési volumen miatt, a formák is sérültek, ezeknek a felújítása, ha arra lehetőség volt, szintén a marósra hárult. És maga Karcsi bácsi is csinált ilyen munkákat 1984-ig, de még mások is voltak rajtuk kívül.
A formának, és az alkatrésznek (gyártási) (szerszám) készítése
A szakszerű másolási folyamatnak a legnehezebb része. És itt már nagyobb összegek is kockára kerülhetnek a kudarc esetén. Ilyenkor a sok éves gyakorlati tudás és tapasztalat fokozottan felértékelődik.
A készítésnél figyelembe kellett venni a későbbi készterméknek a méret eltérését, különösen, ha azt a figuráknak is meg kellett majd markolniuk. Karcsi bácsi az előállítási idővel is számolt. Különösen az összetett struktúráknál volt ez fontos, mint amilyenek a várak.
Shenk bácsitól tudjuk, hogy voltak formák, amiket a marós mester közvetlenül készített a mintadarabról. „Mindig ügyeltem rá, hogy jó maróasaim legyenek.” Ez azonban nem az a bizonyos tankönyvi eljárás.
Költséges volta jelentősen behatárolta a játékgyártóknak a tevékenységi körét. Ez tapasztalható már akkor is, ha csak néhány órát szentelünk a termékpalettáknak az áttekintésére. Sok gyártónál nem lehet kizárni, hogy ezért is szüntették be a termelésüket.
Schenk -nél is a visszaemlékezések szerint, ezeknek már több mint a fele annyira elkopott, hogy nem lehetett használni a végső időszakban a gyártásban.
Bizonyos alkatrészeket, amikkel várelemeket készítenek, még most is tovább használják, habár a minőségi romlás a késztermékeknél észrevehető. Ugyanakkor mód van bizonyos javításokra is.
Karcsi bácsi a kezdeti lépésekre így emlékezett vissza 2017-ben:
„A Ferroglobus –ba szereztük be a nehéz vasakhoz, formákhoz való anyagokat.”
„Teljesen szabályos vételek voltak, erre akkor ott volt lehetőség felszerelkezni a gyártáshoz.”
A gyártási szerszámok igen nagy súlyúak. Masszív, sokat, és sok ideig használandó eszközök. Komoly hűtést is igényelnek a használatukkor. Amit, az átfúrt lukakkal oldanak meg rajtuk. Ezeken víz folyik keresztül.
A formák gyártása nagy örömet okozott Karcsi bácsinak.” Minden nap létre akartam valamit hozni”.
A gyártás során fontos volt, hogy ezek az alkatrészek vasból, és ne acélból készüljenek. A készítés során a bepréselés folyamata miatt volt ez fontos, az eredetieknél természetesen acélból készültek.
A telefongyárnak a szerepe a gyártásban
A Zuglóban működött egykori nagy múltú telefongyárnak is óriási segítsége volt Karcsi bácsiéknak. Itt végezték az alkatrészekbe való bepréselést. Ebben jelentősen besegített a Gutyán család, akik szintén Csömörön laktak.
A telefongyárnak komoly műanyagipari múltja volt, még 1956-ban az első nagysorozatban gyártott műanyag házat is itt készítették Magyarországon. Karcsi bácsi Zuglóban is próbálkozott vállalkozásának a beindításában, és az ottani tanács mellett ezzel a vállalattal is kapcsolatba került.
A közvetlen kapcsolatot ezzel a gyárral, neki köszönhető volt. A gyártási alkatrészekbe, a mintát itt tudták precízen bele sajtolni. A munka természetesen fussiban folyt, a cég igényei szerint, szükség szerint napi szinten, és még a nyolcvanas évek végén is. Jellegzetesen a nagy ágyúknak a csövei is nekik köszönhetően készült el.
Kicsinyítés és nagyítás
Igyekeztek a szükséges kényszer, az egyes kiegészítők számának növelésére kihasználni. Egy-egy ilyen munkafolyamat két lépésből is állhatott. Praktikusan így egyszerre két termék is kialakításra került sokszor. De magánál a másolással is modusul némileg a méret.
A Big kiegészítők átvételénél is fokozottan jelentkezett ez a megoldás, itt a kicsinyítésben, és funkcionális módosításokban, elhagyásokban, volt tetten érhető. De hasznosnak vélték az eredeti gyártóknak a leplezésére is.
Praktikusan erre a pantográf marógép lenne alkalmas. Már évtizedekkel előtte is léteztek, de ennek a használatát azonban Karcsi bácsi nem tudta megerősíteni „csak egyszerűen jó marósaim voltak”.
A képen egy pantográf látható
A képen egy pantográf látható
Elképzelhető, hogy ha a műhelyében nem is volt ilyen, de másoknál voltak. Az is tény hogy a jó marós is meg tudja oldani a feladatot, kérdés hogy mekkora nagyságrendben, adott idő alatt.
A kiszállításnak, és a termelésnek a kapcsolatai
1981-82-ig ennek komoly visszacsatoló szerepe volt a termelésben. Össze kellett kapcsolni a kívánt profitot, a magas figura számmal, a gyártás optimalizálásával, és a szükséges terjesztésnek a földrajzi, fizikai határaival. Valójában itt dőlt el a figuráknak az olcsó áron való tartása is.
Fontos szerepe volt ebben Karrikó Istvánnak, Karcsi bácsi legfőbb üzletkötőjének és terjesztőjének. Akit akkoriban (1977) a legjobb ilyen irányú ügynöknek tartottak Budapesten. Ő alapvetően a személyes kapcsolatokban hitt, és következetesen tartotta is azokat, akár mekkora volt a forgalma az adott helynek.
A véleménye főleg ezekben a kérdésekben, de néhány más fontos dologban is megmutatkozott. Fiával, a hét több napján két teherautóval is többször felszerelkezve járták Budapestet és környékét.
Ezekből a jelzésekből alakultak ki a csomagolási, kiszerelési típusok. Összeállítások, szettek. Magának az ebből kilógó, várnak a megszületése, és a nagy vitorlás hajónak a meg nem valósult tervezete.
A csomagolásnak alkalmazkodnia kellett a sztenderd banános dobozokhoz, és a kerek százas számokhoz. Egy fuvarral akár 4-8 ezer figura is kikerülhetett, az adott célállomáshoz. Nagyobb szállítmányok, amelyek évente egyszer mentek a célállomáshoz, akár 20-30 ezer is lehetett benne.
A műanyag fröccsöntésnek a nyomai a késztermékeken
Jellegzetes, sokszor idegesítő vagy kellemetlen megjelenést add egy tárgynak. Amit a kezdetektől próbálnak csökkenteni az ilyeneket gyártók. A gyártás kényszerű velejárói voltak, és azok még manapság is, bár megjelenésük ma már jóval diszkrétebb. Ugyanakkor bizonyos tolerancia is megfigyelhető volt (régen is) a vásárlóktól is irányukban.
A teljes eltávolításával Schenk –ék sem bajlódtak mindig. Ezeket még reszelni, gyalulni kellett volna, amivel a hetvenes években már régen nem foglalkoztak szívesen sehol a gyártók.
A gyártási forma kismértékű változásánál is megtörtént, hogy például a lovakon utómegmunkálásokat kellett elvégezni, míg a teljesen új forma el nem készült. Ez az adott mennyiségnél már irreális volt.
A másolt késztermék minimálisan, de eltér méretben az eredetiektől. Kicsit nagyobb, vagy éppen kicsit kisebb is lehet a méretük, az eredetiektől. Egyes kiálló részek szerepet kaphattak a fogásnál, pl a pisztoly markolatokon lévők.
Másolásnál általában csak az egyik oldalt másolták át. Ez a jobboldal volt. Az elválasztás nem egyforma volt. A két gyártási alkatrész ugyanis kétharmad, egyharmad arányban volt a másikkal. A különbség látható a késztermékeken.
A formák, és a gépeknek a hibái is kiütköztek a késztermékeken. Ezek túlfolyásokban, fokozódó sorjásodásokat okozott. (Pl. figurakabátok) Már mai szemmel nézve, elég nagy tűréshatárral dolgoztak a gyártók. Ám a kopások miatt egy idő után lépni kellett.
Műanyag kész alkatrészeknek és kiegészítőknek a gyártási sajátosságai
A gyártás során feltűnő lehetett a korban, az ott megjelent, relatíve, nagyfokú automatizáltság. Ami újszerűen hatott, és jelentősen segítette a cégnek a széles termék kínálatát, és annak növelési lehetőségét.
Bár ezt még nem Schenkék kezdték el. A népszerűbb termékeknek a nagy mennyiségben való szinten tartását. Ennek megvoltak a maga kötöttségei, és külsőségekben is jelentkeztek sajátosságok.
A szerszámoknak a minél pontosabb elkészítése csökkenthetik a késztermékeknél is a sorjásodást. Azt azonban nem lehet eltűntetni. Felezővonalak, oldalvonalak, és rögzítési pontok beazonosíthatóak.
A befolyási pontok kellenek, amiknek a rögzítései funkciói, aztán a formából való eltávolítást megkönnyítő feladata is volt. Közvetlen a készítéskor még hűlési feladatai van a kicsit soknak tűnő gyártási részek.
A tartókon eredetileg megmaradt alkatrészek, kiegészítők, ma már igen csak ritka kincseknek számítanak. Ezek nagyon sok mindent elárulnak a gyártásról, az adott alkatrésznek a kialakításáról. Jelentős hányada így, újra, és újrahasznosultak a gyártásban.
A gyártó forma (szerszám) kopásában néha új lehetőségek is adódhattak, melyek újabb ágyú típusoknak a megjelenéséhez vezetek el. Ehhez elővigyázatosan kellett eljárni, pontosan figyelni a kopásokat. A formákat fel is újították sokszor, de egy idő után újra kellett gyártani ezeket, különösen a figura alkatrészeknél fordult elő.
A hatos kialakítások visszaköszönnek a gyártáskor. Néha ilyeneket a kész csomagolásokban is lehet találni. Főleg a lőszereknél. Láthatóan ezeket viszont hatosra vágták, itt tehát volt utómegmunkálás.
